Ma Magyarországon a meddőség még mindig tabunak számít, annak ellenére, hogy egyre több párt érint. Ha valakivel közlik az orvosok, hogy meddő, gyakran stigmának éli meg, mert valahol mélyen úgy érzi, őt minősíti nőiségében, vagy férfiasságában. Ezért nem beszél róla, kevesen tudják a környezetében, és gyakran még maga a pár is tele lesz kommunikációs gátakkal.
Betegstátuszba kerülnek egészséges felnőttként, kezdetét veszi a rendkívül kellemetlen és intim vizsgálatok sora az egészségügyi futószalagon.
Senki nem foglalkozik azonban ezeknek a nőknek és férfiaknak a lelkével. Nem veszi figyelembe senki, hogy itt az ő szexuális életük a téma, hogy a szeretkezéseik alárendelődnek egyetlen célnak, miközben az intimitás teljesen kiveszik sokszor, nem látja senki, hogy egy ilyen küzdelem évekig is eltart, és tele van kudarcokkal és veszteségekkel. Az orvosi sikerorientáltság löki tovább őket egyik kivizsgálásról a másikra, adott esetben inszeminációról a lombikra, miközben ők próbálják megtartani az optimizmusukat, bízni abban, hogy megfogan a várva várt baba, de mélyen a lelkükben gyakran nem tudnak lépést tartani a történésekkel.
Senki nem mondja el, hogy mit kell mondani, amikor a környezet szemérmetlenül rákérdez, hogy mi lesz már a babaprojekttel?; senki nem tudja, milyen sírás tör egy nőre, amikor megjön a menstruációja; senki nem készíti fel a párokat arra, hogy hónapokig el kell tudni jönni a munkahelyről kivizsgálásokra; nem tudják, hogy milyen hatással jár egy hormonkezelés; csak a kezelések menetéről kapnak tájékoztatást, arról nem, hogy milyen gyászfolyamat indul el minden egyes sikertelen próbálkozás után, és senki nem fogja a kezüket, amikor teljesen összetörten zokognak, mert fogalmuk nincs, mennyi veszteséget képesek még feldolgozni.
Az Anyautam meddőségi csoportja ezeknek a pároknak nyújt lelki támaszt sorstársi támogató csoport keretében. A tíz alkalmas csoport teret ad arra, hogy elmondják történetüket, hogy kimondják azokat az érzéseket, amelyeket még maguknak is nehezen fogalmaznak meg.
Egy elfogadó és megtartó körben beszélhetnek a reményről és a kudarcokról, az apró örömekről és a nagy fájdalmakról is. Segítjük őket a veszteségekből adódó gyászfolyamatban, a kudarcok kezelésében és a stressz oldásában. Csoportunk zárt, így indulás után új jelentkezőt nem fogadunk, ezzel is biztosítva a bizalmas légkört, melyben tere lehet minden megosztásnak.