A koraszülés, koraszülöttség állapotai, következményei/A koraszülöttség miatt fennálló súlyos fejlődési deficitek

Vannak olyan kórképek, amelyekre nagyon korán, akár már a méhen belül fény derül. Sok
esetben pedig a születést követően pár napon, héten belül megvan a diagnózis. A
koraszülöttek esetében nem egyértelmű a helyzet, de kijelenthető, hogy a koraszülöttség
fejlődési rizikót jelent. Szerencsére vannak közöttük, akik teljesen tünetmentesek, vagy
későbbi fejlődésük során felzárkóznak az éretten született társaikhoz. A kutatási eredmények
egyelőre nem adnak kimerítő magyarázatot arra, hogy milyen tényezők felelősek a bizonyos
esetekben megmutatkozó tünetmentességért vagy fejlődési lemaradásért. Azt viszont minden
kétséget kizáróan igazolták, hogy a koraszülötteknél nagyobb a kedvezőtlen fejlődési
kimenetel valószínűsége, mint időre született társaiknál. Sipos (2017) idéz több kutatót, akik a
következő területeken találtak eltérést: neurológiai tünetek, alacsonyabb intelligencia,
megkésett iskolaérettség, gyengébb iskolai teljesítmény, gyengébb kognitív képességek,
nyelvi elmaradások, figyelem, végrehajtó funkciók, információfeldolgozási sebesség,
mozgásfejlődési rendellenességek, viselkedéses zavarok betegségek, gyengébb testi fejlődés
(Sipos, 217).
Készült egy átfogó angol felmérés 1995-ös születésű extrém koraszülöttek körében, akik 23.-
26. hét között születtek Angliában (ez volt az un. EPICURE 1 study, idézi Kalmár, 2009).
Ezeket a gyerekeket 11 éves korukig kísérték figyelemmel, vagyis 2006-ig. A felmérés során
megvizsgálták a volt koraszülötteket 2,5 éves korukban, hogy megállapítsák milyen az
általános egészségi állapotuk. A csoportban a gyerekek fele (49%) teljesen egészséges, 24%-
uk kis fogyatékkal él (pl. enyhe látás vagy hallás problémák), míg 24%-uk valamilyen súlyos
fejlődési deficittel él (súlyos látás vagy hallás probléma, idegrendszeri problémák).
A vizsgálatot megismételték ugyanezen angol gyerekeken 6 és 10 évesen, és egy kontroll
csoporton is, amikor a gyerekek már iskolába jártak, így a fizikális és mentális képességeik
jobban mérhetőek voltak. A követéses vizsgálat megállapította, hogy a gyerekek több mint

fele teljesen egészséges vagy maximum szemüveges vagy enyhén nagyothalló (65%), 13 %-
nál közepes, és 11 %-nál tapasztaltak továbbra is súlyos fogyatékosságot. A leggyakoribb
probléma ebben a korosztályban a tanulási és koncentráló képességgel van, ami a gyerekek
több mint felét érintette és ebben a tekintetben jelentős a különbség a volt koraszülöttek és a
terminusra született gyerekek között, még 6 évesen is, így ezt egyértelműen a koraszülöttség
hosszú távú következménye lehet. Ugyanez a kutatás vizsgálta a 28.-36. hétre született
koraszülöttek csoportjait is. A hosszú távú következmények közül a kognitív (tanulási)
képességeket illetően azt találták, hogy gyakoribbak a tanulási és koncentrálóképességgel
kapcsolatos problémák gyermekkorban.  A 28.-31. terhességi héten alakulnak ki idegi
kapcsolatok alapjai, ezért koraszülöttekben nem meglepő módon még jóval későbbi
szakaszban is kimutathatóan alulfejlettek ezek a struktúrák, pl. az agy barázdáltsága ezeken a
területeken.
Kalmár, a pécsi klinikára hivatkozva talált magyar adatokat. Eszerint a 26. hét előtt született
babák több mint fele egészséges és 15%-uk él valamiféle súlyos fejlődési deficittel (Kalmár,
2009).
A két kutatásból az derül ki, hogy a 26. hét előtt született gyerekek 11-15 %-a érintett a súlyos
fejlődési elmaradás tekintetében.
A gyermeki fejlődéssel foglalkozó kutatások mutattak rá, hogy a környezet és a fejlődő
csecsemő kölcsönhatásban vannak egymással. A fejlődéshez szükséges erőforrások
biztosítása az anya részéről meghatározó. Szignifikáns pozitív kapcsolat van a szülő
figyelemfelkeltő, bátorító viselkedése és a koraszülött hatékony ingerfelvevő képessége
között. A nyelvi fejlődés és az anyai verbalizáció között szintén pozitív kapcsolat van
(Hámori 2005). Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az szülők, különösen az anyák képesek
legyenek a gyermek állapotát, elfogadni, a lehető legoptimálisabb feltételeket és lehetőségeket
megteremteni, amelyek a fejlődéshez szükségesek.

Dettre Imola gyógypedagógus, integrált szülő-csecsemő konzulens 

email: idettre@gmail.com