A mozgás és a depresszió kapcsolata

A mozgás és a sport az egészséges élet szerves része. Jótékony hatással bír az izomzatunkra, a szív- és érrendszerre, segíti a csonttömeg megtartását, az emésztés folyamatát, támogatja a hormonrendszerünket és az optimális testzsír arányának fenntartását.

Mindezek mellett pedig a mentális és lelki egészségünkért is sokat tesz:

• a stressz levezetésének rendkívül hatékony módja lehet
• erősíti a koncentrálás és a fókuszálás képességét
• sokaknak nyújtja a flow élményét
• növeli a motivációt
• javíthatja az önértékelést és az önbizalmat
• kiváló opció az “énidő” eltöltésére

és ez csak néhány a számtalan pozitív hatás közül.

Nem elhanyagolható az endorfin-termelés serkentését fokozó tulajdonsága sem. Ezt a hatást – jobb esetben- mindannyian ismerjük: amikor az edzés végén megpihensz, és elönt egy meleg, boldogsághoz hasonító érzés.

És hogy hogyan kapcsolódik mindez a depresszióhoz?

Nem egy kutatást végeztek, ahol a várandósság alatti és a szülés utáni rendszeres mozgás hatását vizsgálták az olyan mentális állapotokra, mint a depresszió vagy a szorongás. Az eredmények – nem meglepő- azt mutatják, hogy mindkettő nagymértékben hozzájárul a szülés utáni jólléthez- mentálisan is. Ilyenkor nyilván nagyon fontos figyelembe venni a saját képességeinket és edzettségi állapotunkat, és nem 3 héttel szülés után neki állni egy maratonnak… De magához mérten mindenki meg tudja találni azt a mozgásformát, ami számára a leghatékonyabb segítséget jelentheti.

• Bizonyított, hogy az intenzív sportolás rendkívül hatékony segítséget jelenthet a mentális betegségek kezelésében és megelőzésében is. A megemelkedett “boldogsághormon”- termelődés egyértelműen a hangulat javulását eredményezi, így a mozgás befejezése után már rövid idővel is érezhetjük a pozitív hatást.
• Ugyanakkor az olyan mozgásformák, mint a jóga vagy a pilates, melyek kevésbé intenzívek, szintén hasznosak lehetnek, azonban sokkal inkább a stressz levezetése és a pillanat megélése által.

Azt is tudjuk, hogy nem mindenkinél működik ez a módszer sem. Azok például, akik egyéni sportot űznek, nagyobb eséllyel lesznek depressziósok, mint azok, akik valamilyen csapatsportot választanak. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a szokásos, viszonylag könnyen elérhető és kivitelezhető futás helyett inkább beiratkozz egy zumbaórára, bármilyen nehézkesen megoldhatónak és kényelmetlennek is tűnjön. A legnagyobb segítséget ebben az esetben is az jelentheti, ha egy szakértő ( gyógytornász, jóga- vagy pilatesoktató, esetleg személyi edző) segítségét kéred. Ő tudni fogja, hogy milyen mozgásokat szabad és javallott végezned, és azt is, milyen formában fogod tudni ezeket a leghatékonyabban kivitelezni. A mozgás önmagában nem csodaszer, de hatékony kiegészítője lehet a depresszió bármilyen terápiájának.

Hivatkozások:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31427871/

https://journals.lww.com/acsm-csmr/Fulltext/2019/08000/The_Role_of_Exercise_in_Preventing_and_Treating.6.aspx

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0165032716300854?via%3Dihub

https://link.springer.com/chapter/10.1007%2F978-981-15-1792-1_18

Zsolt Eszter írása

Kapcsolat: https://www.facebook.com/elitecomplexpecs